ipolytarnóc

Kalonda (Szlovákia): Lázár deák 550 éves, Magyarország elsõ részletes térképén Kalonda egyedüli településként szerepel a kistérségbõl. A több mint 100 éves ún. faluházban található az a kiállítás amely a palóc tisztaszoba és az egykori falusi konyha hû másán keresztül mutatja be a korabeli falusi életet. A számtalan használati tárgyat, munkaeszközt a falubeliek ajándékozták a múzeum számára. A kiállítás további része a falu s egyben a térség történelmébe ad betekintést a honfoglalástól napjainkig.A helyi civil aktivitások elsõdleges célja a természeti értékek megõrzése. E célból lett kialakítva a kalondai erdõkben a helyi jelzett turistaösvények rendszere, illetve a község fölött emelkedõ Kotyor nevû hegytetõn egy kilátóhely megépítése, ahonnan az év bármely szakában pazar kilátás nyílik a térségre az Ipoly völgyétõl a Polyanáig. Az akácerdõk, az erdei tisztások és az Ipoly partja szinte kínálja az apró, de érdekes látnivalókat a figyelmes természetjáróknak.

Rapp (Szlovákia): Az Ipoly folyó közvetlen közelében 1996-ban vált természetvédelmi területté az az akácfákkal körülvett terület, ahol egy aránylag nagyszámú kócsagcsapat alakitotta ki fészkelõhelyét és életterét a fák lombkoronáinak védelmében.

Vilke (Szlovákia): A halastó, amely könnyen megközelíthetõ gépjármûvel, kerékpárral a környék horgászainak és fürdõzõinek kedvelt helye. Az egykori sóderbányát az évek folyamán a természet oly mértékben hódította vissza, hogy a tó természetes módon illeszkedik az Ipolymente panorámájába. A tó és környéke különbözõ madárfajok tartózkodási helye, az amatõr ornitológusok és természetvédõk gondoskodásának köszönhetõen a tó környékén fokozatosan sikerül védetté nyilvánítani a madarak fészkelõhelyéül szolgáló területeket.

Litke: Õsi település, a környék már jóval az idõszámítás elõtt lakott volt. Litkén született Détári Borbás Vince (1844-1905), a jeles természettudós, flórakutató, geobotanikus. Itt született Imre Lajos (1900-1970) egyetemi tanár, nemzetközi hírû kémikus is. Litkérõl származik Pál József fafaragó népmûvész. A településen még fellelhetõk a palóc népi építészet példái. Egy litkei pajta a balassagyarmati Palóc Múzeum szabadtéri kiállításán látható.
A községhez közeli Rárós - a Dobroda-patak és az Ipoly találkozásánál - szabadtéri színpadán rendszeresen tartanak népmûvészeti bemutatókat.

Mihálygerge: A település a Zách-nemzetség õsi birtoka volt. A község római katolikus temploma 1926-27-ben épült. Mihálygerge jelképévé vált a 2000-ben felavatott millenniumi emlékmû, ami talapzatával együtt 11 méter magas, s az ország legnagyobb ilyen jellegû mûalkotása. A kompozíción, mely Kocsis Elõd munkája, az õsmagyar jelképek, a stilizált turulmadár és a napkorong látható. Ezen emlékmû körül tervezi a község az új, korszerû faluközpont kialakítását. A Nógrádi Folklórfesztivál egyik állandó helyszíne Mihálygerge, ahol hat jelentõs folklór együttes mûködik, az ifjúság, az idõsebbek és a gyermekek körében. Az 1976-ban alakult Ipoly Néptánc Együttes 1999-ben Grand Prix díjat kapott, utánpótlásukat a Laboda Gyermek Tánccsoport biztosítja. 1998-ban és 1999-ben az Országos Népzenei Verseny elsõ helyezettje a Tücsök Zenekar, mely 1992-ben alakult és 1998-ban Arany Páva díjat is kapott. Elsõ kazettájuk már megjelent. Aranyminõsítésûek a Szájharmonika Együttes, illetve a Dobroda Hagyományõrzõ Együttes; utóbbiak nemcsak a helyi hagyományok feltárásában jeleskednek, de kórusként is fellépnek

Egyházasgerge: A község földesurai az 1920-as évek közepéig a Mocsáry család leszármazottai voltak. A XVII. században Mocsáry László építtetett Liptagergén egy kastélyt, amelyet a kisgergei templommal egy ma is létezõ - feltáratlan - föld alatti folyosó köt össze. A régi Mocsáry-kastély alatt egykor börtön volt, falba vájt fekvõhelyekkel. A legenda szerint a templom volt a honfoglaló magyarok áldozó helye. A környékbeli ásatások nyomán korabeli sírokat és tárgyakat találtak. Az utóbbi idõben megélénkült a községben a hagyományõrzés, ennek egyik jele, hogy megalakult a Cinege népi tánccsoport.